Milyen vezetőnek tartja magát?

Lehet, hogy az ön ösztönös válasza erre az, hogy „Igen, jó vezető vagyok”. Amire az interjúvezető azonnal felteszi a kérdést, hogy „Mit ért alatta?”. Ezt megelőzendő, készüljön konkrét válaszokkal, ami egy igazán jó vezetőtől elvárható.

Vett már részt vezetői értékelésben? Ha igen, és rendelkezésre áll a riportja, érdemes elővenni és átnézni, miként értékelte saját magát, vagy hogyan látták önt mások. Változott-e a saját megítélése, vagy kapott-e visszajelzéseket másoktól azóta.

Az állásinterjúra való felkészülés jó alkalom arra, hogy átgondolja, hol tart vezetőként, miben erősödött az elmúlt években, és min volna érdemes változtatnia.

Milyen a vezetői stílusa?

A vezetői stílust alapvetően az határozza meg, hogy mennyire felkészült, kompetens a vezető, milyenek a munkatársai, milyen kapcsolatban vannak egymással, és milyen szokásokat alakítottak ki.

A három klasszikusnak nevezhető stílus: az autokratikus, a liberális és a demokratikus. Ezek elméleti kategóriák, melyek teljesen tiszta formában ritkán figyelhetők meg, általában keverednek. Ha valamelyik stílus domináns egy vezető esetében, arra alapozottan mondjuk autokratikusnak, liberálisnak vagy éppen demokratikusnak.

Mindegyiknek lehet előnye és árnyékos oldala. Olyan helyzetekben például, ahol nagy teljesítményt kell rövid idő alatt elérni, vagy gyorsan kell döntést hozni és reagálni – például termelésben, a tűzoltóságnál vagy a sürgősségi betegellátás esetében –, célravezető lehet az autokratikus vezetés.

A versenyszféra legtöbb területén a demokratikus vezetési stílust részesítik előnyben. Azokban a munkakörökben, ahol alkotói szabadságra van szükség a megfelelő teljesítmény eléréséhez – például médiában, ügynökségeknél, kutatási területen –, gyakrabban figyelhető meg az engedékenyebb vezetési stílus.

Gondolja át, hogy önre melyik stílus jegyei illenek leginkább, és próbálja kideríteni a cégről, ahová interjúra megy, hogy milyen stílusú vezetőt látnának szívesen.

Milyen vezetői készségeit fejlesztené a jövőben?

Az interjúvezetőt nyilván érdekli, hogy hol vannak az ön gyenge pontjai. Ezek ugyanis potenciális kockázati tényezők lehetnek az ön alkalmazása során, amivel számolni szeretnének. De ezt bizonyára nem kell önnek magyaráznom.

Mindenkinek van fejlesztenivalója, és ha egy profi interjúvezetővel találkozik, az előtt úgysem tudja leplezni. Vállalja nyugodtan, csak fogalmazzon konstruktívan, például mondjon pár szót az erősségeiről, és utána térjen rá a fejlesztendőkre.

 „A legutóbbi vezetői készségértékelés eredménye szerint a legtöbb vezetői készség tekintetében megfelelek az elvárásoknak. Legfőbb erősségemnek a stratégiai gondolkodásom és pénzügyi éleslátásom számít.

Valamint az, hogy megosztom az információkat a munkatársaimmal, és őket is ugyanerre ösztönzöm. Fejlődhetnék a feladatok kiadása terén, abban, hogy konkrétabban fogalmazzam meg az elvárásaimat. Ezen most dolgozom.”

Melyek a legnegatívabb vezetői jellemvonásai?

Ebben az állásinterjú kérdésben van némi bújtatott provokáció, aminek az a célja, hogy kimondasson önnel olyasmit, amiről egyébként nyilván nem beszélne.

Az interjúvezetőt az olyan jellemvonásai érdeklik, ha egyáltalán vannak, amik gátolhatják a vezetői sikerességét. Mik lehetnek ezek?

Például: túlzott énközpontúság, manipulációra való hajlam, mikromenedzsment, megfélemlítés, passzív agresszív magatartás, a szociális érzékenység hiánya, rugalmatlan gondolkodás, érzelmi kontroll, kötelességérzet vagy felelősség hiánya.

Az interjúvezető kérdésére érdemes válasszal készülni, mert ha bizonytalanságot mutat, akkor konkrétabb, provokálóbb kérdéseket kaphat, mint például az alábbiak.

Az Állásinterjú haladóknak c. könyvben talál egy önismereti kérdőívet a vezetői önismeret szempontjából legnehezebb kérdésekkel. Az interjú kérdésekre adott válaszok segítik a felkészülésben. A mintaválaszok pedig megvilágítják, miként érdemes csomagolnia a gondolatait.

Dolgozott -e valaha olyan munkakörben, ahol elbocsátott valakit?

Szinte minden vezető volt már ilyen helyzetben. Ezzel nem tud kitűnni, a megfelelően csomagolt, diplomatikus válaszával azonban igen. Erre a kérdésre ugyanis csak nagyon kevés vezető tud „jól” válaszolni.

A legtöbben elfelejtik, hogy a toborzás, a kiválasztás és a betanítás költséges, és ha valakit elküldenek, akkor az anyagi veszteséget okoz a cégnek. Igaz, egy felkészületlen, inkompetens ember alkalmazása hosszú távon még nagyobb veszteség lehet. De hát ki döntött (rosszul) e mellett az ember mellett?

Beszéljen arról az esetről, amikor legutóbb sikeresen delegált/adott ki egy feladatot valaki más számára!

Az interjúvezető firtathatja a kérdést az alábbi hármas struktúra szerint:

Helyzet: Mi volt ez a feladat?

Viselkedés: Hogyan választotta ki azt a személyt, akire rábízta a feladatot? Miként győződött meg arról, hogy ez a személy érti-e, hogy mit kíván tőle? Milyen segítséget vagy erőforrásokat ajánlott fel?

Eredmény: Mi lett az eredmény?

Tipp: 

A vezetői készségek viselkedésformák, amik elsajátíthatók és fejleszthetők. Az egyik alapvető vezetői készség a delegálás. Ajánlom, hogy végezze el a delegálási önismereti tesztet, ami segít megszerkesztenie a saját válaszát.

Az Állásinterjú haladóknak c. könyvben további, kimondottan vezetőknek szóló interjú kérdéseket olvashat.

Az interjútechnika a vezetői készségtár egyik legfontosabb eleme, és a könyvből nem csak az állásinterjúra tud professzionálisan felkészülni, hanem interjúvezetőként is hasznát veheti amikor a munkatársait választja ki.

Amennyiben szeretné megtanulni, hogyan interjúztasson profin, vegyen igénybe állásinterjú coachingot vagy állásinterjú tréninget.

Vásárolja meg a könyvet, több szempontból is hasznát veheti!