Hogyan érintheti álláskeresőként a GDPR?

A 2018-ban bevezetésre kerülő új adatkezelési és adatbiztonsági törvény (GDPR) érinteni fogja a toborzás és kiválasztás területét is. Jelentős változásokra lehet számítani a személyes adatok felvételének és adatkezelésének módjait illetően.

Összegyűjtöttem néhány információt, amit szerintem álláskeresőként mindenképpen érdemes tudni:

• Az adatvédelem alapelveire 2018-tól a GDPR, az információs önrendelkezési jogról szóló törvény és a munka törvénykönyve vonatkozik.
• Magyarország eltérhet a GDPR-szabályoktól, aminek a mértékéről májusig kell tájékoztatni az Európai Bizottságot. Várhatóan októbertől kerül sor az érintett magyar jogszabályok módosítására.
• Toborzás: a GDPR szerint az anonim álláshirdetések nem jogszerűek, mivel aránytalanul sértik az álláspályázók jogait (hiszen kiadják magukat számukra ismeretlen cégnek, miközben nem kapnak tájékoztatást arról, hogy hova adták be a jelentkezésüket). Vélhetően az ilyen jellegű hirdetések száma csökkenni fog.
• A cégek az álláspályázókról csak olyan információkat gyűjthetnek, melyek a munkakörre való alkalmasságuk megállapíthatóságával szorosan összefüggenek. Azaz például nem nézhetik meg az álláspályázók közösségimédia-profilját. Arról sem tájékozódhatnak, hogy zárt csoportoknak a tagjai-e (pl. karriertippeket adó karrierkluboknak). Mindez így első hallásra életszerűtlennek tűnik, mindenesetre a GDPR erre külön kitér.
• Kiválasztás: a munkahelyi alkalmassági vizsgálatok, beleértve a személyiség- és egyéb értékelőtesztek felvételét, csak részletes tájékoztatás mellett alkalmazhatók. A célszerűség elvének itt is érvényesülni kell, azaz pl. csak a munkakör betöltése szempontjából releváns kérdéseket tehetnek fel.
• Erkölcsi bizonyítvány: továbbra is el lehet kérni az álláspályázóktól, de például a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok bekérése az erkölcsi alkalmasság megállapításához már tilos, ugyanis súlyosan sérti az érintett jogait.
• Az álláspályázóról megszerzett adatokat a cégek kötelesek lesznek azonnal törölni, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az álláspályázó nem kapja meg az állást, vagy visszautasította az ajánlatot. Valószínűleg megszűnik az „adatait adatbázisban tároljuk” gyakorlat, hacsak az álláspályázó erre külön felhalmatást nem ad.
• Az állásinterjún és értékelőközponton készített feljegyzés is személyes adatnak számít. A videóra rögzített felvételek úgyszintén, amiket csak néhány napig tárolhatnak a cégek.
• Minden cégnek, aki 250 főnél több munkavállalót foglalkoztat, kötelező írásban nyilvántartást vezetnie adatkezelési tevékenységeiről. Ez az álláspályázók adatainak a kezelését is érinti. A GDPR szerint ezekbe a nyilvántartásokba kérésre betekintést nyerhetnek azok a személyek, akiknek az adatait tárolják.

Az, hogy mindez a gyakorlatban miként valósul meg, kérdéses. Tény, hogy a GDPR-ral kapcsolatban még sok a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdés.

Az én célom mindössze annyi volt ezzel az írással, hogy felhívjam a figyelmet egy, az álláspályázók jogait az eddigieknél sokkal jobban védő, jelentős törvényváltozásra a közeljövőben.

Érdemes követni a médiában a GDPR-ral kapcsolatos fejleményeket, hogy az álláspályázás során és később, munkavállalóként is, ha úgy adódik, megfelelően érvényesíteni tudja a jogait. A GDPR teljes dokumentumát itt találja.