Személyiségteszt honosítása

Mit jelent a személyiségtesztek honosítása?

Évekkel ezelőtt egy amerikai tanácsadó cégnél értékelőközpontokat vezettem. Az értékelőközpontoknak része volt egy, az anyacég által fejlesztett személyiségteszt felvétele is.

Mivel az értékeléseket – néhány ügyfél kérésére – magyarul is végeztük, az eszközeinket, köztük a személyiségtesztet, magyarra kellett fordítani. Egy laikus úgy gondolhatja, hogy elegendő egy jó fordítás, és kész.

Ez azonban nem így van, egy személyiségteszt így még nem használható, honosítani kell. Azaz meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak.

Mik is ezek az elvárások? Természetesen, ha tesztelünk, célunk, hogy a tesztünk jó minőségű legyen.

A minőséget az alábbi kritériumok garantálják legfőképpen: az érvényesség (validáltság), egységesség (sztenderdizáltság) és megbízhatóság (hasonló méréssel hasonló eredményeket kell kapnunk).

Validáltság, sztenderdizáltság és megbízhatóság

A három, korábban említett kritérium közül a pszichológiai tesztek validáltsága talán a legfontosabb, mert azt mutatja meg nekünk, hogy a teszt valóban azt méri, amit mérnie kell.

Pl. ugyanazt értik-e a kitöltők a tesztkérdések vagy az abban szereplő kifejezések alatt: „erő oszlopa”, „érdeklődésem űzése”, vagy a „nyomorultul érzem magam”.

A kérdések megfogalmazásának általános szabálya, hogy a lehető legegyszerűbb kifejezéseket tartalmazza, amelyeket minden kitöltő megért. Ennek az érvényességét azonban tesztelni kell.

A tesztek validálása nem egyszerű, és laikusok által elvégezhető folyamat. A legtöbb pszichológiai tesztet eleve olyan pszichológusok hozzák létre, akik a validálást is elvégzik (az adott nyelvi környezetben).

Ha egy eredetileg angol nyelven validált tesztet magyarul szeretnénk használni, akkor azt magyar nyelven is validálni kell.

A személyiségtesztek honosítása szempontjából egy másik szakmai kérdés, a sztenderdizálás. A legtöbb pszichológiai teszt sztenderdizált, ami azt jelenti, hogy úgy adja meg az egyén vizsgált tulajdonságának „milyenségét”, hogy azt adott normákhoz hasonlítja.

Amennyiben egy tesztet egy adott kulturális közösség tagján vizsgálunk, nem biztos, hogy a norma ugyanaz, mint a teszt származási országában, ahol az sztenderdizálásra került.

Egy teszt akkor sztenderd, ha az adott területen már megfelelő mennyiségű ember kitöltötte, és ehhez hozzáigazításra kerültek a különböző eredmények.

Például az egyik, hazánkban elterjedt teszt, az Eysenck-féle személyiségteszt esetében a magyar és brit kitöltőket összehasonlítva jelentős különbségek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mi számít sztenderdnek.

A megbízhatóság – nagyon leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a tesztet férfiak vagy mondjuk nők csoportja tölti ki, statisztikai szempontból hasonló eredményt kapunk. Tehát meg kell vizsgálni, hogy különböző tesztkitöltő csoportok összehasonlíthatók-e, vagy torz eredményeket kapunk.

Ki mondhatja azt egy pszichológiai tesztre, hogy honosított?

A munkaerő-kiválasztási tesztek piacán érdekes szakmai kérdés, hogy ki mondhatja azt egy tesztre, hogy valóban érvényes, sztenderd és megbízható. Az egyetemek és különböző pszichológiai társaságok végeznek honosítási feladatokat, és eldöntik, hogy egy-egy teszt valóban megfelel-e minden kritériumnak.

Amikor az amerikai tanácsadó cég személyiségtesztjét honosítottuk (kb. 10 évvel ezelőtt), kértünk egy hivatalos állásfoglalást az ELTE pszichológiai tanszékétől a magyar piacon széles körben elterjedt pszichológiai tesztek honosítására vonatkozóan. Kiderült, hogy számos, széles körben elterjedt pszichológiai teszt nincs honosítva, vagy az érvényességét nem ismerik el.

Itthon például a Magyar Pszichológiai Társaság keretein belül működik Tesztbizottság, azonban a honlapjukról nem érhető el egységes adatbázis a honosított pszichológiai tesztekről.

A cikk kapcsán 2018-ban megkerestük néhány személyiségteszt külföldi tulajdonosát és forgalmazóját. A tőlük kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az elmúlt években sem történt számottevő változás.

A különböző hivatalos és kevésbé hivatalos tesztforgalmazók honlapjain általában megjelenítik, hogy milyen minősítésekkel rendelkeznek, de természetesen, mivel üzletről van szó, ezekben nem bízhatunk teljes mértékben.

Magyarországon a jelenleg forgalomban lévő legismertebb személyiségtesztek többsége nem jogtiszta és nincsen honosítva!