Az állásinterjú tesztektől, különösen a személyiségtesztektől az álláspályázók gyakran tartanak. Leginkább az zavarja őket, hogy azt várják el tőlük, hogy teljesen kiadják magukat.

Majd, lehet, hogy meg sem tudják, hogy a megadott információkból milyen megállapításokat vontak le. Arról nem is beszélve, hogy olyan információkat is kérhetnek, melyek egyáltalán nem szükségesek annak eldöntéséhez, hogy alkalmasak-e a megpályázott állásra.

Milyen állásinterjú tesztekkel találkozhat álláspályázóként?

A személyiségteszteken kívül sok más állásinterjú teszttel is találkozhat. Nézzük, mit érdemes tudni ezek fajtáiról dióhéjban.

Számos jellemzőjük alapján csoportosíthatjuk őket, de az alábbi tipológia specifikusan a munka világában előfordulók egy lehetséges csoportosítását mutatja be.

• Személyiségtesztek, melyek a jelentkező személyiségbeli vonásait vizsgálják, azaz a tulajdonságait, ilyenek pl. a felelősségvállalás, a figyelmesség. A személyiségteszt lehet önértékelésen alapuló (amikor kérdésekre válaszol) és ún. projektív, mint például a Roschach-teszt (tintafoltokat mutatnak, és megkérik, hogy mondja el, miket lát a foltokban, mit juttatnak az eszébe).
• Intelligenciatesztek, melyek gondolkodási (IQ) vagy érzelmi intelligenciát (EQ) mérnek.
• Képességtesztek, melyekkel mérhetnek a munkakör ellátásához szükséges képességeket, pl. térlátás, kézügyesség.
• Érdeklődéstesztek vagy motivációs tesztek, melyek a jelentkezők érdeklődési területeit, motivációit hivatottak feltérképezni, pl. motivált-e arra, hogy vezetői szerepet vállaljon, csapatban dolgozzon.
• Kompetenciatesztek és értékelőközpontok (AC-k), melyekkel ismeretek, készségek, hozzáállás és személyiségjegyek összességét vizsgálják, pl. eredményorientáltság, mások coacholása.
• Valós idejű készségértékelő alkalmazások, melyekkel pl. programozási készséget mérnek valós időben, azaz megfigyelik, milyen programsorokat ír az álláspályázó, miközben chaten akár beszélgetni is tudnak vele.
• Interaktív készségtesztelő játékok (mesterséges intelligencián és idegtudományon alapulnak), melyek játékélményt nyújtanak. Ezek erősségeket és fejlesztendő területeket tárnak fel. Nem utolsósorban azonnal összehasonlítják az álláspályázó teljesítményét a normacsoporttal.
• Videóinterjúk, melyek során a háttérben egy szakember elemez, vagy egy mesterséges intelligencián és idegtudományon alapuló szoftver (pl. az arcot).

A cégek állásinterjú tesztjei lehetnek olyanok, amelyek a fentiek kombinációjának tekinthetők. Egy teszten belül vizsgálhatnak akár személyiséget, érdeklődést vagy a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat.

A jogi problémák elkerülése végett a tesztforgalmazó az ilyen tesztet lehet, hogy nem személyiségtesztnek, hanem pl. munkaalkalmassági tesztnek nevezi.

Többféle állásinterjú teszt is előfordulhat a kiválasztás során

A cégek többféle tesztet is használhatnak a kiválasztás során. Hiszen akár személyiségről, intelligenciáról vagy általános képességekről van szó, számos ok miatt elképzelhető, hogy az álláspályázó, aki a személyiségteszten „gyengébben” teljesített, valójában sokkal jobb, és fordítva.

Több különféle állásinterjú teszt eredményeképpen teljesebb képet kaphatnak egy álláspályázóról. Másrészről a „több teszt – több adat” elve csökkenti a kiválasztás kockázatát. Lássuk be, hogy fontos szempont a HR belső megítélése, ami növekedhet azáltal, ha jól választ az álláspályázók közül.

A mesterséges intelligencián és idegtudományokon alapuló új kiválasztási eszközök megjelenésével a fókusz valószínűleg a „több” teszt helyett áttevődik a legsokoldalúbban mérő „egyetlen” értékelőeszközre. Ami meggyorsíthatja a kiválasztás folyamatát, csökkentheti a személyi ráfordítás költségét és az emberi hibázás lehetőségét.

Az állásinterjú tesztek helyzete jogi és szakmai szempontból nem tisztázott

Az állásinterjú tesztek helyzete Magyarországon enyhén szólva is aggályos. Megkérdeztük a legismertebb személyiségtesztek külföldi forgalmazóit arról, hogy van-e tudomásuk személyiségtesztjeik honosításáról.

Az állásinterjúkon leggyakrabban használt tesztek tulajdonosai sok esetben nem tudnak arról, hogy a tesztjük magyarul elérhető (2018-ban). Ami azt jelenti, hogy a legtöbb teszt jogilag megkérdőjelezhető módon van forgalomban.

Ha az állásinterjú teszteknek nincs hivatalos magyar fordítása, akkor ebből az is következik, hogy nem honosították őket. Azaz, elképzelhető, hogy nem felelnek meg bizonyos szakmai követelményeknek, emiatt esetleg nem mérnek jól.

Ha egy rosszul mérő állásinterjú teszt alapján vonnak le következtetéseket önről, az akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja az esélyeit az állás elnyerése szempontjából.